Szummárum

Az előző postban néhány alapvető és sokat csócsált probléma került elő a közlekedéssel kapcsolatban és bár hosszabb szünet után (köszönhetően az egyetemi tanulmányoknak és az ezzel járó kötelezettségeknek) most jut idő arra, hogy megosszam veletek az ötletgazdagabb, elítélhető vagy támogatható megoldásterveimet. Ha már közlekedés, akkor rendszer, tehát itt is rendszerezve lesz több közlekedési ágra, mi és hogy lenne talán kényelmes és megvalósítható.

Egyéni közlekedés

Lehet szépíteni, és mindenféle statisztikákkal azt mondani, hogy nem csak az autó, nem csak az autó, de a vége mindig az, hogy az ember vagy kinéz az ablakon, vagy tényleg kimegy az utcára és belátja, hogy a mai egyéni közlekedés autóval történik túlnyomórészt, a gyaloglás általában az autóig, vagy az autótól történik a célállomásig. Mindig felvetődik a kérdés, hogy mi lenne autók nélkül, vagy ha "kiszorítanánk" az autókat főleg a városi közlekedésből.

Természetesen presztízs, élmény, családi hagyaték és munkatárs is lehet a szeretett gépjármű, amitől nem válik meg szívesen az ember, meg sokszor a munkaeszközt nem fogja letenni csak azért, hogy villamosozzon. A kérdés tehát az, hogy kiket kell célba venni? Milyen alapelvek szerint kezdődhetne el egy közlekedési átalakítás?

Folyamatos haladás - belvárosi autópálya

Ezt a városi ember nem szereti hallani, ha mellette lakik és szereti, ha csak használni szokta. Az elsődleges probléma, hogy nagyon sok nagyforgalmú kereszteződés könnyíti meg a dugók kialakulását. Ez sem az autósnak, sem az ottlakóknak nem jó. Az autós a fölöslegesen elpöfögött benzin árát, a lakos a fölöslegesen elszívott kipufogógázokat nyögi.

A cél, hogy aki a belvárosba tart, annak legyen parkolóhelye és emberi idő alatt odaérjen. Ehhez két dolog szükséges: őrzött parkolóházak, amikkel kis területen is nagyon sok autó parkolása biztosítható, a második feltétel az oda vezető úton való akadálytalan haladás biztosítása. Egy ilyen rendszer mintájaként a legalkalmasabb terület Budapest belvárosa lehetne, miért is?

4-es metró

Na ennek mi köze van az autókhoz? A válasz egyszerű: jó helyen van. De mihez is? Most tessék megkapaszkodni: az autózáshoz. A 4-es metró vonala tömegközlekedésileg átgondolatlan, használhatatlan helyen van, ellenben autós szempontból szinte maga a tökély: -Az M1-M7 bevezetőtől (ehhez készülhetne leágazás) a Hungária körútig tart, így gyakorlatilag egy igen fontos összekötő tengely a városban.

          -A Duna alatt is áthalad, így nem kell új híd egy kizárólag közúti forgalmú Duna-átkelésnek. Metrókhoz készítették, így ha a 8 tonnás tengelyterhelés megmarad kikötésként, az alagút sem használódik el túlzottan.

           -Az állomások felülről lettek kiásva, gyakorlatilag hatalmas kockák, amikben jobbnál jobb belvárosi helyeken lehetne földalatti parkolóházakat kiépíteni, valamint a parkolóházak le és felhajtóit felhasználni arra, hogy kapcsolat létesüljön a belváros és az alagút között (persze itt személyautókra méretezve, a kamionok jobb, ha lennmaradnak), így jobb elérhetőséget biztosítva az autókkal közlekedőknek.

            -Földalatti autóút, mivel nincs kereszteződés, illetve ezen feladatot a mélygarázsok le és felhajtói látják el, így a jó sebességű folyamatos haladás is biztosított, valamint az alagútban keletkezett füstgáz szűrhető, így a szellőzőrendszerből a környezetbe juttatott levegőt jó hatásfokkal lehet tisztítani, javul a belvárosi levegő.

             -P+R, hogy az EU is megkajálja: a villamosok kis kivétellel szinte végig párhuzamosan haladnak, jó átszállási kapcsolatokat biztosítanak azoknak az autósoknak, akik a céljukig pár megállóra még fognak egy buszt vagy villamost. Mellesleg az EU irányelvei szerint is támogatandó és elfogadható az, hogy jó körülményeket teremtve bíztassuk az embereket a tömegközlekedés igénybevételére (nem mellesleg mostmár az sem biztos, hogy lesz metrókocsi, lehet, hogy érdemesebb lenne átalakítani így a tervet, mert így az EU talán ad némi támogatást és nem nekünk kell az egész költséget lenyelni).

Kereszteződések

Sok helyen hatalmas forgalmú utak keresztezik egymást, amiből két kiút van: a körforgalom és a külön szintű kereszteződés. Ezek a rendszerek mind az autósoknak (folyamatos haladás), mind a tömegközlekedésnek előnyös (a tömegközlekedési járművek is valamelyik kereszteződésnél meg fogják érezni a dugót). Pl. a Nagykörúton szinte az összes kereszteződében megépíthető lenne egy többsávos körforgalom, amelyet középen áttör a villamos, így akár középen kialakítható lenne a megálló (nem venne el helyet az utaktól), és a villamos is előnyben részesítéssel közlekedhetne (nem áll meg egy villamostól a teljes kereszteződés, csak egy részének jelentene így ideiglenes akadályt, és ha a megálló a körforgalomban van, akkor az utascsere ideje alatt nem lesz útban a villamos).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.