Nagy kincs, kis érdeklődés

  Magyarország nagyhatalom. Olyan szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezünk, amelyekkel más Európai állam is csak egy, de az nagyon elszigetelt a külvilágtól. A kérdés, hogy miben is vagyunk ilyen jók és miért nem tudunk mi minderről?

  Nagyhatalom vagyunk, mégpedig a földünk szívéhez legközelebbi kincsben: a geotermikus energiában. Magyarországot a világon csak Izland előzi meg, ennek ellenére erről az energiaforrásról szinte semmit sem lehet hallani. Pedig nagy lehetőségeket rejt a geotermikus energetika és annak bevezetése, a következőkben néhány szóban ezeket szeretném bemutatni, valamint Magyarország lehetőségeit a geotermikus erőművek terén, illetve, hogy ezekkel hogyan lenne célszerű bánni.

A Zöld Energiaforrás

  A geotermikus energiánál nincsen jobb zöld energia-előállítási technológia. A titok nyitja, hogy míg az összes többi zöld technológia a természetnek kitett, nem állandó energiahozamot produkál, addig a geotermális energia ettől teljesen független és állandó hozamú energiaforrás. Mindezt Izlandon már régesrég felismerték és jelenleg az ország villamosenergia-előállítása gyakorlatilag a geotermikus energián alapszik. Természetesen úgy korrekt az energiaforrásról beszélni, hogyha bemutatjuk, mi a pro és kontra.

Pro:

- Károsanyag-kibocsátás nélküli működés is biztosítható

- Nem okoz természetkárosodást, nincs utána lerakásra vagy ártalmatlanításra váró hulladék

- Állandó energiaforrás

- Magyarországon kis beruházással is elérhető

- Nagyteljesítményű erőművek is működtethetőek

- A kondenzvíz melegvízelőállításra alkalmas, fűteni is lehet vele

- Bárhol elérhető

- Gyors megtérülés alacsony energiaárak mellett

Kontra

- Magas építési költségek

- Mélyfúrási szakembereket igényel, speciális eszközökkel

- Jelenleg nem ismert a zárt csöves eljárás, így a gőzben oldódó ásványok a hajtóműveket és a turbinalapátokat nagymértékben koptatják

- A zártcsöves eljárás kifejlesztéséhez újabb költségek járulhatnak.

Számokban kifejezve

Ma Magyarországon a csúcsfogyasztás elektromos áramból elérheti a 6000MWh teljesítményt is. Erre mindenképpen fel kell készülni az új erőműrendszerben is, hiszen az olcsóbbá váló elektromosság még nagyobb fogyasztást okozhat. A rendszer átalakításában pedig fontos elem, hogy minden 500MW fogyasztású terület saját erőművel rendelkezzen és ezek kerüljenek egy erőmű alá. A másik szempont, hogy lehetőleg más jelenleg is működő erőművek területén történjen az átalakítás, mert ugyanúgy gőzből állítunk elő elektromosságot, csak más energiaforrás fűtené fel a gőzt. Ez azt jelenti, hogy kb. 12-15 erőművet kellene felépíteni. Az erőművek ára pedig kb. 500 millió forint/MWh, tehát az egész tervre kb. 4000 milliárd forintot kellene rászánnunk. Természetesen magántőke bevonásával ezen állami terhek csökkenthetőek, viszont a haszon így magánvállalatoknál marad. További bevétel a távfűtés és központi fűtés mellett a melegvíz-ellátás kiépítése, így az otthoni bojlerek helyett a kondenzvízzel lehetne melegvizet előállítani. Ezzel együtt kb. 2-3 év alatt térülne meg a teljes beruházás. Az USA-ban számolt megtérülések alapja pedig bruttó 10 ft/kWh áron értékesített elektromosság volt, ami a jelenlegi elektromos díjszabáshoz viszonyítva jelentősen alacsonyabb.

Gazdaságosság - új fogalomtár

Az erőművek gazdaságosságát természetesen nem csak a hatásfokuk és a kihasználtsági fokuk jelentené, hanem a szennyezések meg nem történése, és az ebből fakadó természeti környezetterhelés csökkenése, valamint az egészségesebb életkörülményekből származó kevesebb betegséget is. Az ilyen jellegű költségeket nevezzük externáliának, ezeket nem szokták megfizetni a fogyasztók. Az erőművek megépítésével és munkába állításával pedig externália alapú díjszabást lehetne bevezetni, így sokkal kifejezőbbé válna a fosszilis anyagokkal üzemelő járművek és üzemek természetet sújtó károkozása. A kb. 8000MWh összteljesítményű erőműrendszer pedig lehetővé tenné, hogy az elektromosságigényes iparágak Magyarországra települhessenek, valamint a lakossági energiaforrások elektromosságon alapuljanak.

Az utolsó két lépcsőfok

Magyarországon a talajokban található vizek nagyon sok oldott anyagot és részecskét tartalmaznak, így az ezekből képződő gőzt nem lehetne közvetlenül felhasználni a turbinák túl gyors elhasználódása okán. Az első lépcső mégis az állami akarat megnyilvánulása. A második, ez alapján elindulni képet projekt a zártcsöves technológia kifejlesztése és alkalmazása, ami a földalatti hőforrásokból zárt rendszerű fűtésrendszer csinálna, így a zárt csőrendszerben tisztított vizet forralhatna, amely közvetlenül alkalmas lenne a turbinák meghajtására is. Ezen két lépcső meglépésével pedig rövid időn belül, kb. 2-3 év alatt lehetséges lenne az átállás geotermikus energiára. Az igazi üzlet pedig az energiaforrásainkat kihasználva, kb. 15-18000 MWh erőművi teljesítmény kiépítése és a nemzetközi villamoshálózaton a saját fogyasztáson felüli elektromosság értékesítése.

Bátor gondolat, hogy akár 2015-ben már teljesen geotermikus energián alapulhatna Magyarország áramellátása, nem kellene Pakssal és a többi erőművel bajlódni.

Hozzá tudnának szokni, hogy az erőművi szennyezések eltűnése mellett átlagosan 3000 ft lenne a havi villanyszámla, a fűtés pedig havi 15 ezer?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.